23.RÉSZ
Hogy mi?!Mi az?!
Egyikben sem?!! Kutassák át a házát!!! Meg kell találnunk!!! - lecsapta a telefont.
Mi az? - kérdeztem aggódva.
Áá!! Ez hihetetlen!! Az öccse egyik pontban sincs!
Kérem nézzük át még egyszer!
Nem, nincs semmi értelme! Nézze, a szemtanúk szerint itt látták a férfit a legtöbbször, ráadásul-
Adja ide ezt a térképet!
Kitéptem a rendőrfőnök kezéből a térképet, letettem az asztalra, kisimítottam, levettem a polcról a jelentéseket, és ki szettem a cipőmből a cipőfűzőt.
Elrontották....
Tessék? - kérdezett vissza a rendőrfőnök.
Látja itt ezt? Nem tudom ki tervezte az útvonalat, de elrontották.
Hagy nézzem csak!
A kapitány rendesen átnézte az én változatomat, és tág szemekkel figyelte.
Serlock szerelmére.... - a kapitány kiment a többiekhez. - Gratulálok Wattson! Ki van rúgva!
A kapitány átadta a térképet és egy másolatát a 4-es és a 7-es osztagnak.
-ÓRÁK MÚLVA-
A kapitány és emberei végre vissza tértek.
Rendőrfőnök! - köszöntöttem őt és az osztagot hatalmas mosollyal.
A kapitány szomorúan nézett maga elé. Tudtam mit jelent ez. Sírni akartam, de már egy könnycseppem se maradt. Egyszer csak az öcsém hangját hallottam, a nevemet kiáltva.
Mira!!!
Edward!!
Megláttam Edwardot a kapitány háta mögött, hozzám rohant én pedig rémesen átöleltem őt, és mindenki széles vigyorral figyelt minket.
Te kis majom! Hogy lehettél ilyen felelőtlen?! - ijesztettem meg.
Sajnálom Mira! - mosolygott.
Mennyünk már haza!!!!!!
Ne félj, már itt vagyok.
Annyira szeretlek!!
-OTTHON-
Áthívom Castielt, oké?
Nyugodtan. - mosolygott Edward.
-Szia Cas!
-Mira!!! Edward?!!?
-Meglett!
-Hát ez hihetetlen! De nem úgy volt, hogy egyik pontban sincs?
-De, de elrontották a térképet.
-Rendőrök....
-Bizony ám, szóval nem lenne kedved átjönni?
-Szóval Edwárdal minden rendben?
-Igen. De gyere át és nézd meg a saját szemeddel, ha nekem nem hiszel!
-Örülök, hogy jól van. - letette.
-Én is nagyon örülök, na de akkor van kedved átjönni? ... Castiel? Hahó!
Letette? - kérdezte Edward.
Ja....
Rosával beszéltél már?
Ja....
Király.
Ja....
Ja.
Ja....
Hát akkor én.... Megyek is a szobámba.
Jó....
Szia Mira! - elment.
Szia....
Felmentem a szobámba és lezuhanyoztam, egy telefoncsörgésre lettem figyelmes, kimásztam a zuhanyzóból és felvettem a telefont.
-Itt Mira!
-Jó estét Blue kisasszony, Dr. Winter vagyok, a leletek szerint még él a magzat.
-Mi? - értetlenkedtem.
-Tévedtünk a legutóbb, még él a gyermeke, kérem, ha ideje engedi jöjjön be. Viszont hallásra!!
-Persze!!! Köszönöm!!!!!! Viszont hallásra!! - letettem.
ÉDESEM!!!! HALLOTTAD EZT?!!! MÉG BENNEM VAGY!!!! ANNYIRA IMÁDLAK KICSIM!!!!!! Még... Mindig élsz!!
-Szia Rosalya!!!!!
-Szia Mira! Mitől ekkora vidámság?
-Még él!!! A kislányom még él!!!!
-Él?!! Te jó ég!!! I-stenem!!! Mesélj!!! Hát ez fantasz--
-Annyira boldog vagyok!!! - letettem.
Ráugrottam az ágyamra és este hatalmas mosollyal aludtam el.
-MÁSNAP-
Jó reggelt Mira!
Szia Ed, mit hoztál?
Neked címezték. - átadott két levelet.
Olvasom az elsőt.
Mi áll benne?
Várj már...
,,Tisztelt Mira Blue!
Tájékoztatjuk, értesültünk nevelt szüleinek, Tiara és Jasu Blue haláláról. Ebben a levélben értesítjük, anyja és apja, Tiara és Jasu Blue végrendeletéről.
Nevelt lányunk, Mira Blue örökölje édesanyám arany nyakékét, 2 százalékot a bankban őrzött családi pénzből, végül az örökbefogadása levelét.
Édes, drága, egyetlen fiúnk, Edward Akashi Blue örökölje, a családi háznak teljes értékét, a családi nyaralónknak teljes értékét, a családi bankban őrzött vagyon 98 százalékát, minden egyéb műtárgyat amit otthonunkban, és nyaralónkban találni. Végül, de nem utolsó sorban pedig, ha nagykorúvá válik rá hagyjuk a családi bizniszt.
(A bankban őrzött teljes érték: 300.000 dollár)
Ui: Mira és Edward Blue, amennyiben nincsen már élő rokonuk, költözzenek Amerikába, az Egyesült államokba, kivéve, ha nagykorúak.''
Ez áll a levélben.
Ez mit jelent?
Annyit, hogy én kapok egy arany nyakláncot, te pedig minden mást, amint betöltöd a 18-at.
Örökbe fogadtak Mira?
Ő még nem is tudja....
Nagyon úgy látszik.
Mira, te komolyan csak egy nyakláncot kaptál?
Igen. Vagyis nem, kaptam még 2 százalékot a bankban őrzött pénzből.
Az mennyi?
Hat ezer dollár nekem, 294 ezer dollár neked.
Mikor kell költöznünk?
Itt a dátum... Négy napunk van elköltözni Amerikába.
Négy?!
Négy.
De... Mégis hová?
Nem tudtam neki válaszolni, de ötleteim voltak.
Detroit?
Nem.
Akkor majd eldöntjük.
New York?
Az meg nagyon drága. Na de ne most beszéljük meg!
Mira, azért haragszol rám, mert többet örököltem?
Jaj dehogyis! Egyáltalán nem haragszom rád! Miért, úgy látszik?
Egy kicsit...
Edward, csak képzelődsz!
Elolvasod a többi levelet?
Szóval:
,,Tisztelt Mira Blue!
Valódi neve: Ráhel Mayer.
Születése:1996/08/20
Tájékoztatjuk, hogy Tiara és Jasu Blue, adoptálta önt, a meg nem nevezett gyermek árvaházból, miután anyja és apja, Lucy és Peter Mayer 2000/09/28.-án elhunytak autóbalesetben...''
Blablabla.... Annyi a lényeg, hogy örökbe fogadtak, augusztusban születtem, és... Meghaltak a szüleim.....
Ráhel.... Én vagyok Ráhel... Vagyis emlékszem a múltamra.

23.RÉSZ VÉGE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése