Rosalya és a csók... 👭

5.RÉSZ - Rosa és a csók...

 - Van kedved itt aludni Rosalya? - Kérdezte Mira kissé félve.
 - Persze! De hívj nyugodtam csak Rosa-nak!
- Rendben! De... El kell mondanom valamit... - Mira összeszorította ajkát és szorongva készült elmondani Rosalyának érzéseit.
- Mi lenne az? - Érdeklődött Rosalya.
- Hát, hogy is mondjam... - Lehúnyta szemeit. - Ilyet még sosem éreztem senki iránt, szóval nem tudom, hogy is mondj el... - Rosalyára tekintett és megérintette a kezét.
 - (Te jó ég! Megtörténik!!!) Sosem? De mit?
- Fázok és egyszerre melegem van... 
- Te szerelmes vagy? - Rosalya elmosolyodott és kuncogó hangot adott ki magából.
- Mi? Biztos nem! - Zökkent ki Mira komoly szerepéből. - Az nagyon furcsa lenne!!!
- Nem biztos... De előbb... Mondd csak bátran, amit előbb elkezdtél! - Sürgetze Rosalya.
- Én... (Elképzelhető... Lehet, hogy szerelmes vagyok Rosalya-ba?... A francba!! Miért vagyok ilyen érzéketlen! Ha jobban figyelnék a külvilágra, most biztos tudnám!) Azt hiszem én...
 - Csak nyugodtam! - Nugtatta meg Rosalya édes és vékonyka hangja Mirát.
- Nem akarom neki elmondani! Lehet, hogy megsértődik... De akkor meg miért aggódok ennyit? Ha megsértődik, akkor nem nekem szánta a sors... Kiráz a hideg...! Ilyeneket gondolni... Ejnye Mira!) Én.... Tudod!
- (Gyerünk! Valld be, hogy mit érzel!) Mira...

Rosalya lassan de biztosan megsimította Mira arcát és közelebb bújt hozzá. 

- Öööö..... (Mit csinálok? Olyan vörös vagyok, mint egy rák!) Ro...Rosalya...
- (Ez az! Bejött!) Ne mondj semmit Mira! Tudom, hogy mi az ábra...
- (Hirtelen felgyorsult a szívverésem, Rosalya egyenesen a szemembe nézett.)
- (Itt az alkalom! Gyerünk Rosa! Képes vagy rá!)
- (Rosalya közelebb hajolt hozzám és biggyeszteni kezdte vörös ajkát. Hihetetlenül szép volt! Lehet, hogy meg akar csókolni? Ez lesz az első alkalmam! Most fogok először csókolózni... Mit kell csinálni? Ő már biztos rutinos benne! Rendben Mira, nyugodj meg!)...

Rosalya még közelebb hajolt Mirához és már csak egy hajszál választotta el őket, egy hajszál!

- (Rosalya zaklatottnak tűnik! Nem leszek ilyen! Kibírom! De mégse! Nem bírom megállni!) ... (Közelebb hajoltam hozzá, és már majdnem...)
- Mira... - mosolygott Rosa.
- (Rosalya még közelebb hajolt hozzám... Én becsuktam a szemem és vártam, hogy ajkunk össze érjen, furcsa volt, mert valahogy mégse vágytam arra a csókra... De ha már ilyen pózban vagyunk... Hááááát... Miért is ne?)
- (Mira becsukta a szemét. Ez most mit jelent?)
- (Rosalya megfogta a kezem és.. Éreztem a mentol ízű leheletét... A fülemnél éreztem ezt a forró leheletet, de akkor miért nem csókolt már meg? lehet, hogy a fülemnél akarja kezdeni?)
- (Itt az idő!!! Most vagy soha!! Gyerünk Rosa! Képes vagy rá!!! Meg tudod csinálni!)
- (Rosa a vállamra tette másik kezét.)
- (Gyerünk Rosa!)
- (Vajon most mire gondol?) Rosalya....
- Ne mondj semmit Mira! Tudom mit érzel...
- (Hátrálni kezdtem, és hátra estem, most pedig fekszem...)
- (Ez meg mit csinál? Hagyjuk... Akkor követem őt.. De ez egy kicsit furcsán fog kijönni...)
- (Kinyitottam az egyik szemem és azt láttam, hogy Rosalya felettem van... a két térde az én térdem mellett, és a könyöke a nyakam mellett... A feje közeledett az enyémhez...  Megint becsuktam a szemem.)
- (Ezt nem hiszem el Rosa! Miért vagy ilyen nyuszi?)
- (Közelebb jött Rosalya, nem hiszem el... Hogy keveredtem ilyen helyzetbe?)
-(Mondd el neki! Kérdezd már meg tőle!)
- (Rosalya megint a fülemhez közeledett...)
- (Akkor most megkérdezem...) Mira...
- (Még mindig csukva volt a szemem, csak most válaszolni se válaszoltam!)
- Én... Én... Azt szeretném kérdezni tőled... - Dadogott Rosalya.
- (Bökd már ki!! )
- Szóval... neked tetszik Tom? - suttogva kérdezte...)
- (Rosalya azt kérdezte tőlem, hogy tetszik-e Tom... Hé! Álljunk csak meg egy pillanatra!) Mi van?!!!

- Na?
- NEEEM!! EGYÁLTALÁN NEM!! - Kiáltotta Mira.
- Akkor meg mit akartál mondani?
- A...Az most nem fontos! De miért kérdezted?
- Láttam rajtad, hogy egyedül úgyse fogod elmondani! Miért? Mit hittél?
- A...Azt, hogy szerelmet akarsz vallani nekem!
- Miből gondoltad? - Rosalya tág szemekkel nézett Mirára.
- Hát... A jelekből!
- Miféle jelekből?

Rosalya lemászott Miráról és sóhajtott egy nagyot.

- Hát ahogy rám másztál! - Vörösödött el Mira.
- Értem, nem vettem észre, ne haragudj!
- Se... Semmi gond...
- Szóval mit akartál mondani?
- Hát... Asszem' ez tényleg szerelem... - Elmosolyodott Mira felnevetett.
- Miről beszélsz Mira? - értetlenkedett.
- Hát... - Komolyodott el. - Lehet... Lehet, hogy szerelmes vagyok beléd!

Rosalya csendben lesült szemekkel ült egy helyben Mira szobájában és próbálta felfogni a történteket. Aztán megszólalt:
- Biztos vagy ebben Mira?
- Egyenlőre én sem tudom....
- ... Értem... Akartad volna, hogy megcsókoljalak?
- Ne...Nem tudom...
- Vagy úgy... (Biztos, hogy nem vagy szerelmes belém Mira.... Bebizonyítom neked!) ...Szóval... így állunk...
- A...Asszem'... Bocsánat...!
- Ez nem olyan dolog, amiért bocsánatot kéne kérned! - nyugtatta Rosa... (Ne szomorkodj Mira! Meglátod, bebizonyítom neked, hogy nem vagy szerelmes belém!!!)
- Ro... Rosa??
- (Miráért!)...

- (Rosalya megcsókolt... Szinte égetett az a csók... Különösebben nem örültem, de nem is bántam...)
- ...(Addig bírd ki Rosa, ameddig ő nem veszi el a száját!)
- (Most mit kéne tennem? Mozgassam a szám? Épp hogy összeért az ajkunk... Neki kéne tudnia!!!
- (Mi lesz már?!)
- (Több mint egy perce csókolózunk...)
- (Lehet, hogy mégis csak szerelmes belém?!)
- (Kezd elfogyni a levegőm, az orromat meg nem bírom használni! Segítség! De nem bírom abbahagyni, szerintem szerelmes belém Rosalya, de miért zavar ez ennyire?)
- Még mindig csak a szánk ért össze... Él még egyáltalán?!!)
- Inkább abbahagyom! Ez már komolyan illegális!!!!!!)
- (Á...! Én ezt abbahagyom!)
- (Abbahagyom!) - Egyszerre hagyták abba. Rosalya maga elé bámult furcsán és megkérdezte:
- Mi...milyen volt?
- Őszintén? Nyálas!
- Egy kicsit! - kacsintott.
- Jaa...
- Na és... Úgy érzed, hogy
... Szerelmes vagy belém?
- Te?
- Én kérdeztem előbb!
- Én... Szerintem nem...
- -Egy nagyot sóhajtott. - JAJ! De nagy kő esett le a szívemről!
- Én meg azt hittem, hogy te vagy belém szerelmes! - Magyarázkodott Mira.
- Az biztos nem! Én nem vagyok leszbi! - Nevetett egy nagyot, aztán elszégyellte magát.
- Mi?
- Azokat hívják úgy, akik szerelmesek egy másik lányba!
- Oh... Értem... Hát... Ez minden esetre furcsa volt!
- Ha-ha! Az ám! Furcsa...!! Ha majd igazán szerelmes leszel valakibe, legyen az nő vagy férfi...
- Jaj! Rosalya!
- He? - kuncog. - Akkor majd biztos leszel benne! Higgy nekem!
- Remélem igazad lesz...
- Szép álmokat Mira!
- Neked is... Rosa... :)

5.RÉSZ vége!